Honnan ered a munka ünnepe?

Május elseje pirosbetűs ünnepünk, és a világ legtöbb országában szintén megünneplik, ám valószínűleg nem sokan ismerik az eredetét. Az idősebb generáció még emlékszik a parádés felvonulásokra, ám a szocialista érában már teljesen más volt az ünnep szerepe, mint amiért az első sztrájkolók felszólaltak.

Tüntetések a 19. században

Az ipari forradalomig kell visszamennünk az időben, hogy megleljük az ünnep gyökereit. Robert Owen brit gyártulajdonos javasolta 1817-ben, hogy az akkor jellemző 10-16 óra helyett csak 8 órát dolgozzanak a munkások. Mivel törvényi szabályozás ekkor még nem volt a munkaidőre, több évtizednek kellett eltelnie, hogy a tüntetések és sztrájkok hatására 10 órára csökkenjen a napi munkaidő. Az I. Internacionálé első kongresszusán, 1866-ban a nyolcórás munkanap mellett érveltek, hiszen egy sikeres karrier felépítéséhez ennyinek is elegendőnek kell lennie, ez azonban még sokáig nem vált általánossá.

A haymarketi zavargás Chicagóban

1886. május 1-jén Chicagóban a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében sztrájkot szerveztek. A következő napokban a tüntetők és a rendőrök között összecsapások voltak, amiben egy tucatnyi ember meghalt, ez haymarketi zavargás néven került be a történelemkönyvekbe. A tüntetők közül többeket bíróság elé állítottak, akik közül négy embert kivégeztek. A következő években világszerte emléktüntetéseket rendeztek az események emlékére. Végül a II. Internacionálé második kongresszusa 1891-ben a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánította május 1-jét.

Az ünnep ideológiájának változása a 20-21. században

Május elseje a Szovjetunióban és később a szovjet érdekszférában jelentős ünneppé vált, „a gazdasági és szociális vívmányokat” ünnepelték. Munkaszüneti nappá nyilvánították, és látványos felvonulásokat rendeztek. A Szovjetunió felbomlása után a munkavállalók szolidaritási napja lett, a munkavállalók jogainak érvényesítése, a tisztességes fizetés és nyugdíj került előtérbe.

forrás: mult-kor.hu